ÖTVENHAT TRAGIKUS PILLANATAI: A TISZAKÉCSKEI TÖMEGGYILKOSSÁG

Bokor_Imre_dr.prof..jpg

1958. június 16-án Kádár János kivégezteti Nagy Imrét. Az évforduló kapcsán eszünkbe jut a párhuzam 1956 októbere és 2006 októbere között. Eszünkbe jutnak a sortüzek amit nem tudunk feledni. Cikkünkben Prof. Bokor Imrének a tiszakécskei sortűzről szóló írását közöljük.
1956 október 23, Rádió: Az ÁVÓ teherautóról osztogatja az új géppisztolyokat a tüntetőknek. 1956. október 25. a Parlamentnél, okt. 27-én Tiszakécskén... és még sok helyen az országban sortüzek a békés tüntetőkre.
2006. szeptember 17, MTV székház: Provokátorok részvételével is, a rendőrség passzív(aktív) támogatásával zajlik az ostrom. 2006. október 23. Belváros: rendőrruhába öltözött fegyveresek - politikai felhatalmazással - lőnek a békés tüntetőkre. (ÚDK)

1956. október 27-én, Tiszakécske lakói nemzeti színű zászlókat lobogtatva és forradalmi jelszavakat harsogva, vonultak a templom melletti téren felállított országzászlóhoz, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a nemzeti összefogás jegyében átalakult Nagy Imre kormány mellett.

A téren rögtönzött ünnepség keretében,- a község lakói elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, meghallgatták a Nemzeti dalt, majd az egymást váltó szónokok ismertették a nemzet követeléseit, és méltatták a forradalom eredményeit.

Senki sem gondolta, hogy a halál, egy MíG-17-es típusú sugárhajtású repülőgép képében már útban van a helység felé, majd bekövetkezik a világviszonylatban is példátlan tömeggyilkosság: harci repülőgép csapott rá a fegyvertelen (ünneplő) tömegre, és néhány másodperc alatt 17 ember életét oltotta ki, 110-et pedig súlyosan megsebesített.

A TISZAKÉCSKEI TÖMEGGYILKOSSÁG ÁLDOZATAI(1956. október 27): Bognár József (28-éves), Csonka László (17-éves), Fazekas Imre (20-éves), Gyapjas Ferenc (26-éves), Kállai Etelka (56-éves), Kutasi Ilonka (20-éves), Lovas József (35-éves), Mihályi Gizella (35-éves), Mohácsi István (47-éves), Parádi János (29-éves), Parádi Pál (33-éves), Rédei Bertalan (20-éves), Sántha István (21-éves), Szabó Péter (36-éves), Szitár János (27-éves), Szóráth György (37-éves), Tekes Mária/Hercikova Győzőné (62-éves)

A hatalmához ragaszkodó bolsevik banda megmutatta, hogy semmitől sem riad vissza, és ha kell, akkor halomra löveti azokat, akik szót emelnek a szabadságért, a demokráciáért, a jogért és az igazságért.

A példátlan kivitelezésű tömeggyilkosság gondolata Czinege Lajos,- öt elemi iskolát végzett, karcagi kovácsinas, a nagyhatalmú MDP KV (Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség) adminisztratív osztályvezetőjének agytekervényében fogant meg, aki a forradalom kirobbanásakor a katonai diktatúra bevezetését vetette fel elvtársai körében, és azt javasolta, hogy (saját szavait idézve): „meg kell, stuccolni repülőgépekkel a Corvin-közi fegyvereseket, a rendcsinálás érdekében”.

Az eszébe sem jutott /miként a többi fő(párt)vezetők egyikének sem/, hogy személyesen álljon ki szeretett pártja és rendszere védelmére, hanem a szovjetektől, az ÁVH-tól és a Néphadsereg néhány hibbant agyú vezetőjétől várta a forradalom és szabadságharc leverését. A forradalom „kritikus” napjait a Nádor utca 28 alatti pártközpontban „dekkolta” át, legtöbbször Nógrádi Sándor, Orbán László, Birkás Imre és Lakatos Éva társaságában. Itt kapta november 2-án Kovács István vezérkari főnöktől – telefonon – azt a tájékoztatást, hogy: „erős harckocsimozgást észleltek Szolnok-Debrecen térségében Budapest irányába”. A „kedvező hírt” azonnal közölte Nógrádival, majd felderült arccal fordultak Lakatos elvtársnő felé: „ÉVA, NINCS VALAMI DUGI PIÁD?”

Ugyanakkor,- a bujkálást és a kivárást választókon kívül, az MDP KV berkeiből érkező instrukciók alapján, akcióba léptek olyan forrófejű szélsőbalos elvakult bolsevikok, mint: Dudás István, Hodosán Imre, Csémi Károly, Tóth Lajos, Földes László és „hasonszőrű” társaik, akik közül „kiemelkedett” Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a Kecskeméten diszlokált repülő hadtest parancsnoka.

Gyurkó tábornok tevékeny – irányító - szerepet játszott az egri és a salgótarjáni vérengzésekben, és a gyakorlati életbe vitte át Czinege frappáns „ötletét” azzal, hogy hatáskörét is „bátran” túllépve, repülőgépeket vetett be a kecskeméti cigányváros, a kiskőrösi és csongrádi felvonulások (tűntetések) feloszlatására. Nem rajta, hanem a pilótákon múlott, hogy ezek az akciók végződtek tragikus kimenettel.

Október 27-én Gyurkó parancsot adott a kecskeméti 62. vadászrepülő ezred ügyeletes tisztjének, hogy indítson útba Tiszakécskére egy géppárt és lövesse szét a tömeget, mert (információi szerint) a párttitkár akasztására készülnek a téren összegyűlt „ellenforradalmárok”.

A riasztott géppár néhány perc elteltével startolt a kifutópályáról, a mintegy 30 km-re (kb. 2-3 perces repülési időre) lévő Tiszakécske irányába. Az egyik (kísérő) gép műszaki hiba miatt egy perc elteltével (a tiszakécskei polgárok nagy szerencséjére) visszafordult, ezért (a vezérgéppel) Takács Géza hadnagy egyedül folytatta útját a kapott parancs teljesítésére. Kis magasságon „rárepült” Tiszakécskére és rádión jelentette, hogy semmilyen akasztásra utaló jelet nem tapasztalt, ezért engedélyt kért a visszatérésre.

Gyurkó Lajos azonban éber és határozott volt! Lelki (bevörösödött) szemei előtt megjelentek az akasztásra készülődő „ellenforradalmárok” és a párttitkár, ezért üvöltve kiadta a tűzparancsot Takács hadnagynak. Az sem zavarta a túlképzett tábornokot, hogy a feltételezett védencét (esetleg) a gépágyú lövedéke szaggathatja darabokra.

A fiatal pilóta nem mert ellent mondani elöljárójának, és gépágyújával tüzet nyitott a tömegre. A becsapódó és felrobbanó lövedékek nyomán halottak és vérbe fagyott sebesültek lepték el a teret, a látványtól megzavarodott emberek pedig futva próbáltak menedéket keresni.

Gyurkó tűzparancs kiadására vonatkozó döntési jogát, az Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság törzsfőnöke: Galgóczi Károly ezredes már előzetesen jóváhagyta, és utasította az érintett alakulatok parancsnokait, hogy hajtsák végre Gyurkó parancsait.

A vérengzés csak azért nem folyatódott, mert a hajózó állomány kijelentette, hogy a Szolgálati Szabályzat vonatkozó pontja alapján (miszerint” „a beosztott köteles megtagadni a népellenes parancs végrehajtását”), a továbbiakban nem teljesítik sem Gyurkó, sem más személy népellenes parancsát.

Nádor Ferenc ezredes, a Forradalmi Honvédelmi Bizottság tagja, október 28-án intézkedett, hogy a jövőben, csak személyes engedélyével lehet repülőgépeket bevetni bármilyen feladat végrehajtására. Nádor ezredest ezért a tettéért 1956 novemberében letartóztatták.

Gyurkó Lajos november másodikán a szovjetekhez menekült, majd a szuronyaik árnyékában tért vissza november 8-án. Kádáréknak kényelmetlen lehetett Gyurkó nagy nyilvánosság előtt végrehajtott vérengzése, mert menesztették a seregből, és egy disznóhizlalda igazgatói státuszával jutalmazták, később pedig, egy benzinkútnál hasznosította sokrétű szakismereteit.

Nehéz lenne összeszámolni, hogy (közvetve vagy közvetlenül) hány ártatlan ember élete „szárad Gyurkó lelkén”. Érdemes megnézni, hogy ez az emberbőrbe bújt szörnyeteg, hogyan került a honvédséghez és önéletrajzában miket írt önmagáról.

Megjegyzés: A helyesírási és fogalmazási hibák érintetlenül hagyásával, az önéletrajz rövidített változata, segítse a Tisztelt Olvasókat annak a „szocialista diktatúra” kontraszelekciós káderpolitikájának a megismerésében, ahol kovácsinasok, péksegédek, kanászok, szabósegédek, műszerészek, propagandisták és más, (egyébként) minden tiszteletet megérdemlő szakma „művelői”, élet és halál uraiként, irányították az ország ügyeit.

„Gyurkó Lajos 1912-ben Budapesten születtem. Apám Imre, a II. világ. háb. után továbbszolgáló törm. volt, 1928-ban nyugdíjazták mint megbizhatatlant igen nagy alkoholista volt. Én, öt ellemit és három polgári iskolát végeztem. 1927-30 ig tanultam péknek, a Perl kenyérgyárban dolgoztam megszakitásokkal 8 évet. 1927-től ökölvívó sportot üztem és beiratkoztam az élelmezési szakszervezet ifiszervezetében. Akkor nem ismertem a politikai életet a munkás mozgalom területén öntudatlan voltam. 1935-ben a tényleges katonai szolgálatot töltöttem. Kilenc hónap után leszereltem. Megnősültem. 1938-ban újra behívtak, de gyülöltem az akkori katonaságot. Megszöktem és külföldre vettem az utam. Ausztriából vissza jöttem és ismét kiszöktem inlegálisan. Ausztri, Németország, Franciaország, többféle munkán dolgoztam, péküzemben is, ott megáltam, ahonan levelet irtam életjelt adtam magamról. Célom az volt hogy délafrikában utazok ha kitudok jutni nem sikerült mivel igen nagy volt a cenzura. Végül Münchenben egy pékmesternél helyezkedtem el, onnan jöttem haza inlegálisan, majd a családomat is kivittem oda szintén inlegálisan.

1941.Szeptemberében hazajöttem, de letartóztattak és ki akartak vinni a frontra, de indulás előtt 150 liter forro vizzel leforáztam magam és 10 hetig Korházban feküdtem. A Korházból kikerültem, öncsonkításmiatt biróság elé állitottak de bizonyiték hiányában felmentettek. Ezután leszereltek, és leszereltetett leszerelésem után családomal Mátrafüredre jutottam, nővéremnél laktam, aki átvette a behivómat, de nem vonultam be és pesten bujkáltam a felszabadulásig.

1945 január 16-án elindultam a családomhoz Mátrafüredre, ahol a pártszervezetnél rögtön jelentkeztem. A pártunkban beiratkoztam és megválasztottak propagandistának, a járási és varosi pártbizotság aktivistája lettem és résztvettem a járási pártépitésben.

1945-ben kéthetes pártisklára küldtek, 1946 fenbruárjában Békéscsabára küldött a Megyebizotság 2 hónapos partiskolára. Onan vissza jöttem gyöngyös Városi titkár lettem. 1948 februárjában ott komoly politikai hibát követtem el, mert a Megyei titkár Sulyán utasitasára az összes jobboldali szocdemeket a fontos városi vezetésből leváltottam és partunktagjait ültetem helyükre. még a rendőrkapitánytis. Amiért a párt Központi vezetőségétől, megérdemelt és nevelő birálatotkaptam.

1948-novemberben Töti-föti. Tanfolyamra kerültem a Kosuth akadémiára, és 1949.Május 1-én mint alezredes kerültem felavatásra.

Pártban a multban semmifélében nem voltam.

Az inlegális mozgalomban nem vettem részt.

1945-től vagyok párttag, azóta a pártirányvonalán a pártutasitását hűségel követem és hajtom végre.

Az egész boldogságot mely e rövid időalatt létrejött mindenki szamára A pártnak köszönhetjük, ez lebeg álandoan elötem a munkám és feladataim közepette. és mindent elkövetek azért hogy szeretett hazánk pártunk erősödjön és mindinkáb mélyitsük el a nagy Szovijet Unió. Sztalin elvtárs iránti hűséget és szeretetet,

Kalocsa 1951 XII/ 13 án

Gyurkó Lajos.

Nem kifejezett slusszpoénnak szánva,- befejezésül nézzük meg a HM Személyügyi Főcsoportfőnök „fejedelmi többesben” készített javaslatát Gyurkó Lajos alezredes új beosztására, amelyből kitűnik, hogy a javaslattevő IQ-ja alig-alig különbözik Gyurkójétól…
Megjegyzés: helyesírási, betű-elütési és fogalmazási hibák az eredeti ügydarab szerint megtartva.

Gyurkó Lajos alez. löv.ezd.pk. /:38 éves.:/

Javasoljuk az ősszel felállitandó egyik hadosztály parancsnokának.

A multja alapján nagyon meggondolandó. Fiatal korától a felszabadulásig egész életét kalandvágy jellemzi, amelynek hajtóereje volt a mindenáron való érvényesülés. /Gazdagodás./ Amit képes lett volna a dolgozók rovására is keresztül vinni.Például: A háboru alatt azon is dolgozott, hogy fából lisztet állitson elő, csak azért, hogy önző érdekeit ki tudja elégiteni.

A munkásmozgalomban a felszabadulásig nem vett részt. Nem is látta a munkásmozgalom utját, csak egyéni törekvédei voltak.Azonban törekvéseit rendkivüli szivossággal és következetességgel próbálta keresztül vinni.

Megtörténhetik, hogy a jelenlegi magas beosztása a törekvéseit teljesen kielégiti és a lendültét, szivósságát a honvédség fejlesztésére fogja forditani.

Politikailag valamit fejlődött, de még zavaros.

1945. óta tagja a Pártnak.

Budapest,1950.március 1-én.

/:Szabó István vörgy.:/

Szü.Fcsf.

Az oldalhoz név nélkül is hozzá lehet szólni.
Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk.
A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.