KossuthTer.NET

Népszerűsége mélypontján áll az MSZP. Nagy öröm ez a jobboldalon. Végre kinyílt az emberek szeme. Végre azt kapja az MSZP és az SZDSZ amit megérdemel: napi szitkot és átkot. Lám a gyümölcs beérik, s lassan az ölünkbe hull, szinte mozdulni sem kell érte.
Ám naivitás azt hinni, hogy az MSZP könnyen lemondana hatalmáról, de apró jelei vannak a változásnak.
A világbank bírálja a kormány gazdaságpolitikáját. Gyurcsány Ferenc pedig úgy ugrott neki a Fidesz népszavazási kezdeményezésének, mintha az élete függne tőle: elborult aggyal csak Orbán Viktort látja, s nem veszi észre, hogy a demokrácia egyik legfontosabb alapintézményét, a népszavazást negligálja a despota bolsevikok szűk látókörű, színpadias határozottságával. Persze súlyra megvásárolhatja az egész OVB-ét, akik hű talpnyalóként megfelelő döntést hoznak majd, de egy országot már nehéz lesz. Pályafutása valószínűleg rövidesen véget ér, s csak rom marad utána, meg hamu - egy igen rossz emlék.
Az ősz Gyurcsány Ferenc távozását sejteti. Többen pályázhatnak Gyurcsány helyére, de a miniszterelnöki székre Szili Katalinnak van a legnagyobb esélye. Ezt erősítik a közvélemény-kutatási adatok is, hiszen az egyik legnépszerűbb alakja a politikai elitnek, s ő lehetne az első női miniszterelnök. A politikus asszony fontos kérdésekben tesz fontos nyilatkozatokat: hangtalan Tubes-ellenzése, diszkrét különállás az egészségügyi reform ügyében, határozott elhatárolódás Gorbacsov Budapesten elhangzott 1956-ot értelmező beszédétől. Szilitől nem várhat mást a párt, minthogy visszaszerezze a kormány tekintélyét, s az MSZP jó esélyekkel induljon neki a 2010-es választásoknak. Nem lehetetlen feladat. Ha Szili a gyűlöletre alapozó magyar politikai életet kisiklatja, vagyis a felbujtó, vulgár-liberális SZDSZ-el fölmondja a koalíciót, akkor a magyar politikai és társadalmi élet előtt új lehetőségek nyílnának meg. Ehhez csak szerződést kell kötnie az MDF-el. (Lásd kapcsolódó írásunkat Az MDF menjen be a kormányba) Szili és Dávid barátsága nem titok. Az MDF-et nyilván árulózni fogják jobbról, s Dávid Ibolya kalapjai is terítékre kerülnek, ám a gordiusi-csomó átvágására jelenleg nincs másik penge.
Az SZDSZ-nek ma már nagyon sok olyan sara, ellenszenves politikai ügye van, amelyet a magyar társadalom nehezen tud tolerálni, nyilván nem véletlen, hogy a vulgár-liberálisok a lakosság 3-4 százalékra becsült melegekben remélik a szavazó bázist.
Az MSZP előtt ma két út van: vagy marad minden a régiben, s az országot az MSZP-vel együtt az SZDSZ irányítja, vagy felmondja a koalíciót, megteszi a Szili által sokat emlegetett félfordulatot balra - irány a szociáldemokrácia -, s ezzel az MSZP önálló, korszerű baloldali párttá válhat. Csak ezzel az utóbbi lehetőséggel szabadulhat ki az MSZP az MSZMP utódpártja szerepből, mellyel az SZDSZ valószínűleg zsarolja.
Egy MSZP-MDF koalíciónak csak néhány apró közérzetjavító, racionális korrekciót kellene végrehajtani az elindított társadalombiztosítási reformon, néhány korrupciós ügyet az SZDSZ nyakába varrhatna, úgyis az övék, s bizony a közvélemény kedvezően reagálná le a Szili-féle változást, amit Dávid Ibolya színesít a nemzeti trikolórral.
Ezekkel a lépésekkel az MSZP nemcsak azt érné el, hogy népszerűségi mutatói igen komolyan megemelkednének, hanem érdekes hatásokat indukálnának a jobboldalra. Például a Fidesz népszavazási kezdeményezésének túl sok értelme már nem volna, s a párt stratégiáját, struktúráját is alaposan át kellene dolgozni, s az "egy a tábor – egy a zászló" kínos kényszere is okafogyottá válna.
Az SZDSZ kiszorításával Szili Katalin történelmet írna, világossá válna, hogy nem a részeges ex-pufajkások közéleti szereplése miatt dohos és áporodott itt a levegő.
Ha az MSZP megszabadul az élsődi, pióca SZDSZ-től, akkor a 2010-es választásokat meg is nyerheti. Ha gyáva erre a lépésre, akkor az országra, s az MSZP-re is nehéz, kétes kimenetű évek várnak.
Gulyás István