Nosztalgia liberalizmus

Különös írást közölt Lengyel László tollából a HVG (hvg.hu, 2007.09.25.) "A kétpárti rendszer alkonya" címmel. Újságíró iskolában azt hiszem, ezt hívják belső ujjgyakorlatnak, amely a legritkább esetben kerül nyilvánosságra. Az igénytelenség az egykor szebb napokat látott HVG-t minősíti, a szerző lehet, hogy csak önmagát adja, de ennek nincs jelentősége.
Ha lenyelem a békát, hogy Lengyel László cikkét olvasom, - s nem az embert nézem, aki független (?), európai(?) személetű szakértővé(?) úgy lett, hogy jobbára Orbán Viktort és a magyar konzervativizmust rugdosta, s ugyanezzel a lendülettel hízelgett, nyalt balra – egy pontig még egyet is értek vele. Ám ezen a ponton rá kell jönnöm: Lengyel egy zsákutca cikket írt.
"Keresik pártjukat a polgári liberális, a liberális konzervatív szavazók. A megcsalt közalkalmazottak, a szellemi elit egy része, a gazdasági szereplők (transznacionális menedzserek és vállalkozók), ellensúlyt és kulcspártot keresnek a bal- és jobboldali monstrumokkal szemben, középen. Mindkét irányban nyitott, tárgyalás- és koalícióképes erőt. A tét: európai Magyarország." - írja Lengyel, majd hozzáteszi: "Ma két hatalmas dinoszaurusz terpeszkedik a bal és a jobboldalon. (…) létezik egy viszonylag védett, a két dinoszaurusz által nehezen megközelíthető és legázolható hely. Ahol korábban, 1990 és 94 között a liberális SZDSZ repdesett és a Fidesz fiúk labdáztak magyar naranccsal. (…) Kicsiny, de fontos tisztás: a polgári liberális, a liberális konzervatív szavazók helye." Ezzel a levezetéssel nagyjából egyetértek, bár a tisztás helyét másutt látom. Lengyel szerint: "az SZDSZ múltbeli helyén ott dühöng, kesereg, emberére és pártjára vár legalább 7-8 százaléknyi országos, és 12-15 százaléknyi budapesti tudatos liberális szavazó. (…) Megfogadták, hogy a büdös életben nem szavaznak többet az SZDSZ-re, de nem akarnak se az MSZP-re, se a Fideszre voksolni."

Pusztába kiáltott szó

Lengyel okfejtése, logikája világos, szükség van egy új, tiszta, feddhetetlen liberális pártra. A mérleg nyelvére. Szerintem is így van. Lengyel úgy látja, hogy a két dinoszaurusz – Gyurcsányszaurusz, Orbánszaurusz – között, de inkább balra van az a tisztás, ahol ez az új liberális párt sátrat verhet. Eljutva ehhez a ponthoz, Lengyel felrúgja cikkének dramaturgiáját, s "Magyar konzervatív liberálisok!" felkiáltással toborzásba kezd: "Ha nem lesz kétpárti rendszer Magyarországon, és nem lesz, akkor e hely felértékelődik. Se jobb, se bal nem fog tudni kormányozni nélküle, vagy ellenében. Szabad politikusok – például Kuncze Gábor és Tölgyessy Péter -, szakpolitikusok – mint Atkári János és Bárándy Péter, a külpolitikus Balázs Péter és Simonyi András, nem beszélve a gazdasági szakértőkről -, sétálnak a mezőn."
Megítélésem szerint nálunk nincs konzervatív liberalizmus. Nemzeti alapokon nyugvó liberalizmus (nemzeti liberalizmus) inkább van, mint konzervatív alapokon nyugvó liberalizmust. A (nemzeti) konzervativizmus közel áll a katolicizmushoz, a nemzeti liberalizmus pedig a kálvinizmushoz. Ha csak egy pillantást vetünk a mai magyar konzervativizmusra, akkor azt látjuk, hogy erkölcsét, értékrendjét mélyen meghatározza a katolicizmus, elég csak a Jobbik emblémájára utalni – nemzeti háttér előtt hangsúlyosan megjelenő feszület -, vagy felfigyelni, hogy a magát reformátusnak mondó Orbán Viktor Szent Istvánról beszél, miközben a protestánsok csínján bánnak a szentekkel. (Figyelmeztetés: A katolikus egyház és katolicizmus között különbség van!) Konzervatív publikációkat olvasva kiderül, hogy Magyarországon a konzervativizmus és a liberalizmus nem egyeztethető össze: tűz és víz. Vagyis, amikor Lengyel László belekiált a pusztába, hogy hé magyar konzervatív liberálisok, tényleg a pusztába kiált, ahol néhány szürke marhán kívül, a maga fizikai valóságában nincs senki. Ahol vannak, vagy lehetnek az a nemzeti liberális tisztás. És ez tisztás akár tetszik, akár nem: a jobboldalon van. A baloldali liberalizmus, amit az SZDSZ mutat be nekünk most már több mint 17 éve: kirekeszt, megbélyegez, s nárcisztikus. Nem hajlandó az együttműködésre, nem a mérleg nyelve akar lenni, hanem maga a mérleg. Gyűlölködően ateista, folyamatosan támadja a történelmi egyházakat, s zsidó-keresztény párbeszéd helyett, zsidó-keresztény ellenségeskedést szít.

Gründoljunk pártot Kunczének?

Lengyelnek, azt hiszem nem is fontos, hogy pontosan nevén nevezze, kiknek is énekli verbunkját, amikor felszólítja a nemzeti érzelmű magyar liberálisokat, hogy sorakozzanak fel Kuncze, Tölgyessy és a többi mögé. Még azzal sem törődik, hogy díszítőelemként a névsorba illesszen egy jobboldalon álló liberális politikust, vagy szaktekintélyt. Önmagát adja, aki képtelen kilépni abból a körből, amit eddigi munkásságával elért. Nem azt mondja, hogy gyertek, üljük körül az asztalt és beszéljük meg, hanem azt mondja, gyertek, álljatok fel Kuncze Gábor vagy Tölgyessy Péter mögé, s legyetek hálásak, hogy egyáltalán oda állhattok, vagy hogy idehívunk titeket. Lengyel László föl sem mérte, hogy ezeknek a neveknek a bedobása a jobboldalra, olyan mint a bikák hergelése az arénában. S ez az a pont, amikor fel kell ismerni, ez egy zsákutca cikk, mert a mézes madzag végén ott áll az agitátor, s bejelenti: a madzagról lenyalt mézben hashajtó volt.
Tölgyessy évekig volt a Fidesz kegyence a parlamentben, némán ülte végig a ciklusokat, s ezért havonta fizetést vett fel. Ez az egy mondat alkalmatlanná teszi őt arra, hogy például tisztességről, megérdemelt bérről, fizetésről beszéljen. Kuncze Gábor, talán ezt Lengyel László nem tudja, nem hogy népszerűtlen, hanem kifejezetten utált személyiség a jobboldalon. A jobboldalnak még azon a részén is, amelyiket már csak egy paraszthajszál választ el a baloldaltól. Kuncze, mint azt a csalódott liberálisok is jelezték hírhedt plakátjukkal, bizony felelős az ellopott rendszerváltásért, s bizony elárulta a liberalizmust. Szerető Szabolcs "Megyesi Gusztáv, az Élet és Irodalom bunkója" (Magyar Nemzet 2007.09.24.) című cikkében nagyon találóan jellemzi Kunczét: "A vérbő szellemesség és a szimpla tahóság tartományai között szűk mezsgye húzódik, az úgynevezett SZDSZ első embere utolsó aktív éveiben mélyen átcsúszott az utóbbiba." Tévedés azt hinni, hogy az SZDSZ-t néhány hónap alatt a szerény képességű Kóka János vitte népszerűsége mélypontjára. Nem, ez maradt Kuncze után. A volt elnök szimpla tahóságával – lásd. bombasztikus poénját a bekötött fejű Révész Mártíriuszról - nagyon tehetségesen palástolta, hogy pártja középszerű törtetők, kis- és nagystílű maffiózók, de leginkább tájékozatlan, intoleráns figurák gyülekezete, akik képtelenek beszélgetni, akik csak kioktatnak és lekezelnek, s akik a legkisebb kokárda, Árpádsávos zászló, határon túli autonómia vagy kettős állampolgárság láttán visítva rohannak az antiszemitizmus védőbástyái mögé, s a régi K-vonalakon kiabálnak Tom Lantosnak segítségért. Kuncze Gábor annak ártott a legtöbbet, amiben hitt: a liberalizmusnak. Lehet, hogy a szűk pártelitnek az eredményes elnökség azt jelentette, hogy az SZDSZ bent van a parlamentben, s ennyi elég. Ám nemzeti liberálisként azt látom, hogy Kuncze elárulta, lejáratta a liberalizmust. Érzéketlen, emócióra képtelen, műveletlenségét cinizmussal takaró politikus volt. Ma az SZDSZ oda jutott, hogy van egy tehetségtelen, de jól öltöző főpolgármestere, aki tonnányi kutyaszaron és közlekedési káoszon kívül, legfeljebb egy horvátországi nyaralót tud felmutatni, van egy hírhedt Wekler Ference, s egy parvenü elnöke, Kóka János. Ez Kuncze Gábor öröksége, ennyi maradt utána, hiteltelen emberek maroknyi csapata. Lengyel László figyelmét vélhetően elkerülik az apró, kicsiny jobboldali honlapok, újságok, ahol a szerzők és a hozzászólók egyenlőség jelet tesznek a liberalizmus és a nemzetárulás, az ország kiárulása közé. Holott a képlet baloldalán az SZDSZ-nek kellene állni.

Nemzeti liberalizmus, mint lehetőség

Hogyan képzeli Lengyel László, hogy a nagy romboló Kuncze Gábor mögé bárki is, aki nemzeti érzelmű és liberális felsorakozik? Mi változna akkor? Lenne egy új SZDSZ más néven, ugyanúgy? Szerintem Lengyel csak nosztalgiázik, korosodik, s jó emlékezni a régi szép időkre, amikor az SZDSZ még más, még liberális volt, amikor a szavazók 91 mandátummal jutalmazták a választáson. Az idő eljárt az SZDSZ felett, retro SZDSZ-re pedig nincs szükség. Nemzeti liberalizmusra viszont igen. Arra a nemzeti liberalizmusra, amelyik nem tagadja meg nemzetét, amelyik fontosnak tartja a határon túli magyarok autonómiáját, amelyik a tőke-, a munkaerő-, az áru- és a szolgáltatás szabad áramlását nem az ország eladására, kirablására, hanem az ország felemelkedésére használja fel, amelyik a kisebb állam fogalmát nem köti össze a kisebb nemzettudat igényével, amelyik nem behódol, hanem kiáll saját igazáért.
Jean-Jacques Rousseau írja: "A szabadság nem az, hogy azt csinálok, amit akarok, hanem az, hogy nem kell azt csinálnom, amit más akar.” A (nemzeti) liberalizmus itt kezdődik.

Gulyás István

Hozzászólások

Hozzászólások:

Hozzászóló: Én @ 29 Sep 2007 12:55 am
"...nemzeti liberalizmusra, amelyik nem tagadja meg nemzetét, amelyik fontosnak tartja a határon túli magyarok autonómiáját, amelyik a tőke-, a munkaerő-, az áru- és a szolgáltatás szabad áramlását nem az ország eladására, kirablására, hanem az ország felemelkedésére használja fel, amelyik a kisebb állam fogalmát nem köti össze a kisebb nemzettudat igényével, amelyik nem behódol, hanem kiáll saját igazáért..."

Így van!!!

ez az SZDSZ-nek nevezett gyalázatos bagázs viszont egy fekéllyé, egy rosszindulatú rákos daganattá vált a társadalom testében.
.



Hozzászóló: VÉLEMÉNYEM @ 29 Sep 2007 12:36 pm
A liberalizmus (szabadelvűség) összeegyeztethetetlen a nemzeti elkötelezettséggel.

Aki liberális az nem lehet nemzeti és aki nemzeti az nem lehet liberális.

A tüzet és a vizet nem lehet elegyíteni....



Hozzászóló: Én @ 29 Sep 2007 01:47 pm
Hogyne lehetne, abból lesz a tüzesvíz.
jó is az!

.
Hozzászóló: VÉLEMÉNYEM @ 29 Sep 2007 03:41 pm
Már csak arra leszek kiváncsi hány szürkeállományos hülyeségeire pazarolnak oldalalakat? Bánatos Mikiegérről már Antall Jóska megmondta a véleményét, mi sem tudunk többet hozzáfűzni szerepéhez.....


Hozzászóló: Jozsi @ 29 Sep 2007 05:36 pm
>>...tetszettek .......volna a csipat kitorolni ...<<
Hiszen mar a Lakiteleki ertelmiseg is felebredt.
DE ennyi ev utan???
>>...tetszettek ....volna....<<
:-)))
Jozsi


Hozzászóló: wladek @ 29 Sep 2007 06:03 pm
Csak felértékeli a cikk az ilyen nulla embert.Közgazdászként tudom értékelni,olyan brilliáns mint Petchnig Mária Zita.Antall idején háromszámjegyű inflációt jósolt.Horn idején bezzeg nem...Jól megélnek szaktudás nélkül is,tudják,hogy oda kell nyalni ahol a pénz van.


Hozzászóló: VÉLEMÉNYEM @ 29 Sep 2007 07:40 pm
Inkább a LAKITELEK-i BŰNÖZŐK újabb hazudozásait kéne kitárgyalni, akik felelősök abban ahová jutottunk, s most próbálják magukat fölmenteni. Akik résztvettek annakidején ezen a találkozón, azok java a rendszerváltozás nyertesi közé tartozik...és most van képük még szövegelni...


Hozzászóló: Cs. Szabó Béla @ 30 Sep 2007 12:25 pm
Pista!

Gratula,..... szívemből szóltál, kimondottan "Rousseau" idézet ült.

Az oldalhoz név nélkül is hozzá lehet szólni.
Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk.
A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.