A kormánykoalíció most többszörösen berágott az államfőre. A tavaly októberi megmozdulásokkal kapcsolatos helyzetértékelése miatt –ahol bizonyos fokig megvédte a kormányellenes tüntetőket, és a brutális karhatalomi fellépés vezetőinek felelősségre vonását szorgalmazta-, a mai parlamenti ülésnapon durva hangú támadást intéztek Sólyom László ellen az MSZP-SZDSZ vezérszónokai.
Takács Albert (MSZP) rendvédelmi miniszter szerint alapjaiban hibás a köztársasági elnök helyzetértékelése, hiszen az alkotmányos demokrácia erőszakos megtámadása mindenkor felülírja a rendőri túlkapásokat. A miniszter szerint egyébként sem a rendőrség, hanem a tüntetők kezdték az erőszakos cselekedeteket. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kapcsolódva a szocialista felszólalóhoz, kérdést fogalmazott meg: „Király-e a köztársasági elnök?”, és ha igen, akkor „Van-e lehetőség az alattvalók kritikájára?” –cinikus címmel. Az ÚDK ugyan számos kérdésben nem ért egyet az államfő alkotmány értelmezésével és ellentmondásos politikai állásfoglalásaival (magával a toldozott-foltozott jelenlegi alkotmánnyal sem!), a nemtelen támadások kapcsán, most mégis kiáll az államfő személye és tekintélye mellett.
Sólyom László a 'harmadik köztársaság' eddig talán leginkább „önjáróbb”, leginkább „civil” államfője, akit kifejezetten nyomaszt a pártok eltúlzott hatalma. Az államfő sokszor egészséges ellensúlyként viselkedik a környezetvédelemi ügyek felkarolásával, a határon túli magyarság felé tett őszinte gesztusaival, a gyülekezés és szólásszabadság megvédésének irányába tett lépéseivel, a civil társadalmi mozgalmak támogatásával, amivel persze rendre kivívja nemcsak a koalíciós pártok, de az egész parlamenti párt-elit rosszallását. Az ÚDK szerint Magyarországon alapjaiban sérült a demokrácia és nem működik a jogállam, minden területen kimutathatóak a fokozódó alkotmányos válság jelei. A diktatórikus Fidesz mellett, a szélsőséges kormánykoalíció is erőszakos diktátumokkal kívánja rendszabályozni, és saját arcára formálni a demokrácia elgyengült intézményeit. Ennek során, most a köztársasági elnök személye és önálló politikája a célpont. Az ÚDK most a köztársasági elnök mellé áll.
ÚDK
Hozzászólások
Hozzászóló: JákyG @ 25
Hozzászóló: JákyG @ 25 Oct 2007 08:33 pm
Helyes! Egyetértek!
Hozzászóló: Schmidt judit @ 26 Oct 2007 12:32 pm
Bár kissé pitiáner módon, a köztársasági elnök mégiscsak bátornak nevezhető. Most ilyen kicsi pohárral mérik a bátorságot. Jól teszi az ÚDK, hogy védi. Csak venné már észre Sólyom elnök úr, hogy hőn szeretett alkotmánya az országgal együtt válságban van. Üdvözlettel: S.judit.
Hozzászóló: Bokor L. @ 26 Oct 2007 03:04 pm
Másfél hónapja ekképp védtem Sólyom lászlót egyik kritikus kör előtt:
"Filozófiai álláspontom" az, hogy az elnök legkritikusabb beszéde hangzott el, amely kimerítette mind személyes képességeit, mind jogkörét. Már többször is érzékeltette, hogy a magyar közjogi határokat az erőviszonyok húzzák meg s a jogból két irányban lehet kilépni: fizikai kilépéssel az erőszak felé, szellemi kilépéssel a kultúra felé.
Nemrég egy interjúban újra az alkotmány jósága mellett foglalt állást, azt állítva, hogy nem az alkotmányon, hanem a magatartáson kell változtatni, mert az alkotmányt nem tartják be. Ezen az ellentmondásos kijelentésen aztán el lehet tűnődni, fűhöz-fához kapkodni, mert pontosan kifejezi a fönnálló erőviszonyok tényét, amely mindaddig tény, amíg az összes közös vesztenivaló el nem vész, és a személyes élet kockázata is több reménnyel fog kecsegtetni, mint a "rendszer"
Addig azonban ragaszkodunk a civilizációhoz, és nem használhatunk olyan fegyvereket, melyeket csak a lét alsó küszöbén vagyunk képesek elővenni -- amely alsó küszöb békétlen degenerálódással is átléphető, be egy rezervátum védettségébe. Ennek veszélye attól növekszik, ha nem a föltett kérdésre válaszolunk...
Hozzászóló: Bl. @ 26 Oct 2007 03:04 pm
...Az elnök többször is hivatkozott a "láthatatlan alkotmány"-ra, jelezve ezzel azt, hogy a jogállam nem az igazság állama, és az igazságnak csak annyiban eszköze, amennyiben van ereje a jogot saját képére formálni. Az igazságnak nincs hadserege, csak a jogállamnak. Az igazság személyes, amely vagy testet ölt a kultúrában, vagy minden megtermékenyítési kísérlet ellenére társadalmilag elvetél.
Tehát egyetértek az elnök hallgatólagos felismerésével, hogy a hipotetikus, s ezért "láthatatlan alkotmány" nem jogi, hanem kultúrális alkotás. Amit mindenki keres, az kiégeti mindenkinek a szemét, főként akkor, amikor tudatlanságában nem látja meg a másik lényben a vele teljesen azonos feltételekből táplálkozó embert. -- Erről szólt számomra az elnöki beszéd, mert az antagonista politizálás kultúrális téveszméivel próbált szembeszállni. -- Magam az elmondottakat tanultam a szentkorona-eszméből. Ez az eszme senkit nem fog megnyerni, amíg csak archaikus sallangjait akarják elfogadtatni.
Örülnék, ha az én véleményemet is olvasná az elnök.
Hozzászóló: BL @ 26 Oct 2007 03:19 pm
Okt 23-án kelt kiábrándító véleményem:
Szerintem, a jelenségekből látszik, hogy '56 nemcsak
szabadságharc, hanem polgárháború is volt, ahol senki nem győzte le a
másikat, mert kívülről beavatkoztak. Igy merő fikció, hogy '56 legitimálja a
köztársaságot. Az 1848-as szabadságharc is csak ma tűnik felhőtlennek. De ha
valaki ma azt mondja, hogy 1848 legitimálta a kiegyezés politikai
rendszerét, akkor azt mondja, hogy '48 legitimálta a trianoni végállomást is. Ám akkoriban
ilyen (legitimációs) badarságon nem törték a fejüket, ezért március 15. nem volt nemzeti
ünnep, így lehetett későb. Manapság azonban '56 áldozata a senkiföldjére
került, mert nem legitimálhatja a köztársaság válságát, sem azt, hogy az
állami lobogót a nép anyázása mellett vonják föl. Tehát '56 az égvilágon
semmilyen programot nem adott az országnak, amelynek nem ideológiai
délibábokon kellett volna törni a fejét, hanem a magyar állam
megszilárdításán a történelmi hagyomány és a státusquo tudomásul vételével.
Hozzászóló: Jozsi @ 26 Oct 2007 04:52 pm
Tisztelt hozzaszolok!
Tudtommal egy Alkotmanynak a nepe erdekeben kell,hogy mukodjon.
Hagyjuk most az olyan *future*kifelyezest,hogy Vilag Alkotmany.
A Magyar Alkotmanyrol van szo.
Jozan paraszti esszel tessek elgondolkodni,hogy a jelenlegi Alkotmany a Magyar nep erdekeben mukodik -e!
Ha *nem*--akkor felesleges minden duma.
Hozzászóló: matyas @ 26 Oct 2007 06:01 pm
Nem a rákosista, módosított alkotmánnyal van a baj, mert az a krisztusi három alaptörvénnyel együtt ál, sőt az embert, a dolgozó, produkáló, gyerekét nevelő embert a vagyonával, a bztonságáav együtt védi. A gond azokal van akik ezeket az ősanya jogszabályokat csűrik csavarják és a lé ami ezekből a csavrásokból kifacsarodik rózsadombi villában, nagytőkében, azaz vagyonban manifesztálódik. Sólyom úr már érzi, hogy a nemzeti kerekasztalnál valamit nagyon elbajszintott.
Láthatatlan alkotmáyról különben nem beszélne
Hozzászóló: jakati @ 26 Oct 2007 07:40 pm
Amikor Svájcban parkot épitenek, elsőre nem alakitanak ki gyalogutakat. Megvárják azt, hogy a parkot használók hol taposnak utat. Ott megépitik. Az a törvény amit mindúntalan megszegnek, nem jó törvény. Nem tartalmaz szankciókat.
Ha nem lehet a beosztott rendőr kilétét
megállapítani, akkor a főnöke felel a tetteiért. Ilyen egyszerű.
Üdv.
Hozzászóló: ŐregJackó @ 29 Oct 2007 07:15 am
Tisztelt hozzászolók !
Röviden : Ez a "Solyom " nem az a Sólyom, akinek lennie kellene.
2./ Fegyelem nélkűl nincs rend, és rend nélkúl nincs társadalom.
Űdv Mindenkinek
Hozzászóló: VÉLEMÉNYEM @ 29 Oct 2007 04:42 pm
Ez több mint röhejes!
Az a Sólyom, aki kiáll a sztálinista alkotmány és a Szabadság-téri szovjet emlékmű mellett, az most 56-os nemzetőr-kitüntetést kapott (MTI).
A kérdés most már csak az, hogy Gyulám Hornom Pufajkásom él-e vagy már meghalt ?
Hozzászóló: s@baktani @ 01 Nov 2007 11:20 am
Nem bírta elviselni,hogy nem kapta meg a kitüntetést...inkontinencia és várakozás a kaszásra.
Hozzászóló: s@baktani @ 05 Nov 2007 06:33 pm
...de már a Bíró előtt áll és iszonyatosan hosszú lesz a tárgyalás!"Na és" Gyulám, na és?
Hozzászóló: Iustitia @ 06 Nov 2007 03:57 pm
Mivel a süllyedő hajóról elsőnek a patkányok menekülnek, sikerült nem csak átmenteni magukat, hanem jól megrakodtak a nemzeti vagyonból. Milliárdosaink hajdan pártkáderek voltak. Ez tette és teszi lehetővé hatalmukat a politikában. Antall érdekes dolgokat mondhatott Orbán V.-nak. Nos, ilyen erőviszonyok mellett új alkotmányt követelni, bár lehet, de nem túl okos. Meg kell változtatni a politikai erőviszonyokat előbb.Erre utalt Antall:" Tetszettek volna forradalmat csinálni!" Az alkotmánymódosításkor vita volt az elnöki szerepről. Elnöki köztársaság legyünk (mint USA, Franciao.), vagy szinte jelképes legyen a pártok felett álló elnök hatalma. Óvatosságból az utóbbi mellett döntöttek, és "Árpika bácsika" kivételével ilyen elnökeink lettek. Sólyom László nagyon is következetes, és Gerő András áltörténész éppen ezért mocskolódik.