KossuthTer.NET

Magyarország Európa-bajnok lett 2007-ben a fejlesztésekben – állítja Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Az ország rendelkezésére álló európai uniós források felhasználásának mérlegét megvonva elmondta, hogy az új, 2007–2013-as keretre az EU 27 tagállama közül nálunk írták ki az első és a legtöbb – 180 – pályázatot, összesen 1300 milliárd forint támogatással. Emellett a most záruló esztendőben ugyancsak rekordszámú, 340 kiemelt projektjavaslatot hagyott jóvá a kormány, együttesen 1643 milliárd forint támogatási előirányzattal.
A kifizetések teljesítésében az új tagállamok körében szintén élen jár Magyarország. Az első Nemzeti fejlesztési tervnél (I. NFT) már a rendelkezésre álló keretösszeg 82 százalékát kapták kézhez a kedvezményezettek. A II. NFT-nek számító Új Magyarország fejlesztési tervnél az EU-ban szintén az elsők között november végétől megkezdődtek a kifizetések.
A miniszter az évzáró sajtóbeszélgetésen ugyanakkor elismerte: sürgősen gyorsítani kell az I. NFT-nél, mert lejárnak a strukturális és kohéziós alapok felhasználására kitűzött határidők. Különösen igaz ez a kohéziós alapra, ahol Magyarország teljesítménye a legutóbbi (november végi) brüsszeli összegzés szerint 37 százalékos; ezzel az új tagállamok sorában az utolsó harmadba tartozik. Itt a rendelkezésre álló keret 40-40 százalékát két 2010-ben záruló óriásberuházás, az M0-s autóút és a csepeli szennyvíztisztító támogatása köti le, vagyis az építkezések felfutásával számottevő mutatójavulás várható.
Gyorsítani kell a 2007-ben indult, hét évre szóló Új Magyarország fejlesztési tervnél is. A kormány által jóváhagyott kiemelt beruházások mielőbbi érdemi beindítása érdekében sürgősen meg kell tanulni a projektgazdáknak azt, hogy miként kell hosszú távra tervezni és hatékony projektmenedzsmentet kialakítani – hangsúlyozta Bajnai Gordon.
A miniszter még az év elején harcot hirdetett a bürokrácia ellen, s az ennek érdekében elvégzett „nagytakarítás” eredménynyel járt: sikerült egy százalék alá szorítani az intézményrendszer hibájából kifizetésre várók számát, s 0,9 milliárd forintra csökkenteni a 90 napnál régebben kifizetésre váró számlák összértékét. A pályázatkezelés immár menetrend szerint zajlik Magyarországon, ennek köszönhetően már csaknem 2800 nyertese van a második fejlesztési terv pályázatainak.
Az új intézményrendszerben nagy figyelmet kap az EU-pénzfelhasználás átláthatóságának biztosítása és a korrupció elleni küzdelem. Bajnai Gordon nagyra értékelte, hogy Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét fogadta el múlt héten az Országgyűlés. Beszámolt arról is, hogy már 170 bejelentés érkezett az NFÜ anti-lop honlapjára. A miniszter ígérete szerint a lezárt szabálytalansági eljárások eredményét összeggel, szereplővel, ítélettel együtt közzéteszik.
Világgazdaság

EU-pénzekre vadászik a hazai maffia
Legális vagy legalábbis annak látszó vállalkozásain keresztül uniós forrásokra hajt a hazai alvilág - nyilatkozta Ferenczi László vezérőrnagy, a köznyelvben "maffiaellenes központként" emlegetett Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ nyugdíjazott vezetője a Népszabadságnak.

Konkrét befektetési területek említése nélkül Ferenczi elmondta, hogy szinte minden olyan, hosszú távon nyereséggel kecsegtető területen feltűnnek az ismert alvilági alakokhoz és szervezetekhez köthető cégek, befektetői csoportok vagy vállalkozások, amelyekre uniós pénzek is szerezhetők.

A maffiaellenes központ minden esetben figyelmezteti a döntéshozókat, ha az uniós támogatásért versengő cégek és konzorciumok közt feltűnnek az ilyen vállalkozások. Ferenczi azt mondja, a döntéshozók komolyan veszik a központ jelzéseit, így - legalábbis eddig - nem jutott uniós pénzhez olyan bűnszervezet, amely szerepel a központ nyilvántartásában.

A tábornok több okot is megnevezett arra, miért pályázik uniós forrásokra az alvilág, amikor köztudott, hogy azokkal egészen szigorú rend szerint kell elszámolni. Így egyes csoportok a pénzmosás lehetőségét látják az uniós támogatással megvalósítható beruházásokban. Mások viszont így akarnak végleg szakítani bűnöző múltjukkal. "Aki uniós pályázaton nyer, nem lehet akárki."

Ferenczi ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatóságok látókörében lévő bűnszervezeteknek hatalmas jövedelmeik vannak valóban legális vállalkozásokból, amelyeknél persze "az első milliók" eredetét ma is homály fedi.

Ferenczi - aki, mielőtt a központ első vezetője, a Kulcsár Attila-féle brókerügy mellékszálaként vád alá helyezett Bácskai János utódjává kinevezték volna, az ORFK bűnügyi főigazgatója volt - azt mondja: az alvilág jóval kiterjedtebb, szorosabb és mélyebb kapcsolatokat ápol a legális gazdaság szereplőivel, mint azt a rendőrség bűnügyi főnökeként látta vagy feltételezte volna.

December elsején vonult nyugdíjba Ferenczi László vezérőrnagy, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot egyelőre megbízott vezető irányítja.